Sziasztok.
Azt szeretném mondani, hogy a nyári szünetben kisebb késésekkel tudom majd hozni a részeket..
Tudom a legtöbb író most ér rá legjobban de mi, mint minden nyáron megyünk mindenfele. Most is éppen nyaraláson vagyok. Az új résszel kapcsolatban, készül és hamarosan olvasni fogjátok csak egy kis türelem.:)
A másik dolog pedig rettentően fel vagyok dobva. 4500+ megtekintés és 16 feliratkozó. Köszönök mindent nektek. Nélkületek sehol se lennék.<3
Lots of love.
2014. június 16., hétfő
2014. június 8., vasárnap
Secret.
Hey
EveryBody.
Mint
mondtam hétvégén hozok még egy részt és tádámm. Reménykedek benne, hogy elnyeri
a tetszéseteket. Komizzatok, Pipáljatok vagy Iratkozzatok
fel. Csók.
/Niall
szemszöge/
Idegesen róttam London
utcáit. Nem tudtam felfogni, hogy Harry mit művelt. Mondjuk, még arra se tudnám
fogni, hogy annyira meghatotta volna Diana szökése mivel az Ő elmondása szerint
semmi érzelmet nem táplált felé.
Megérkeztem Harry háza elé.
Mikor beléptem nagy kiabálás fogadott.
- Harry, a fenébe is
meg tudod mondani mi a szarért csináltad?? – üvöltött Louis.
- Louis, kérlek. Hagyj
aludni. – döntötte le a fejét.
- Bocs, de én is itt
vagyok. – intettem.
- Hello Niall. Kérlek,
csinálj vele valamit, mert megőrjít. Ha Paul vagy a rajongók valamit is megtudnak,
ebből az incidensből nagyon nagy bajban leszünk. – oktatott ki Loui.
- Nyugodj meg.
Mindennel tisztában vagyok. – nyugtatgattam - És most Harry – sétáltam oda
hozzá – Felmegyünk a szobádba és tisztázzuk a dolgokat. – húztam magam után
Harry-t
- Akkor majd hívj, ha
van valami. Hali. – köszönt el Louis.
Felvonszoltam Harry-t
leültettem az ágyra. Az első dolgom az volt, hogy lekeverjek neki egy pofont.
- Mi a franc Niall? –
szitkozódott.
- Én is ezt kérdezném
Harry. Tudod, ha nem talált volna rád Louis egy csomó füves cigivel a
környezetedben, akkor nem kaptál volna pofont. Miért csináltad haver? Mi okod
volt rá? Gondoltál egyáltalán a rajongókra? Ha megtudják mi lesz rólad a
véleményük?
- Elegem van Niall az
van. Elegem van. Mindenből. – emelte fel a hangját.
- Azért maradtam itt
veled, hogy elmond nekem a problémáid. Itt az idő Hazz, hallgatlak.
- Biztosan szeretnéd
hallani a magyarázatot? – nézett a szemeimbe.
- Biztosan. –
bólintottam.
- Azért raboltam el Diana-t,
mert azt akartam, hogy örökre velem. Halálosan szerelmes voltam belé akkor… és …
és most. Miatta tettem azt, amit az előbb elkövettem. Iszonyatosan szégyellem,
de az időt nem lehet visszatekerni. Ha lehetne, megtenném. – még mindig rám
nézett és egy kósza könnycsepp próbált kiszökni a szemeiből, de gyorsan
letörölte.
Legszívesebben megöleltem
volna, de akkor tudtára adta volna, hogy nem haragszom rá, ami hazugság mivel
nagyon is haragudtam rá.
- De azt még nem
mondtam el, hogy ugye ma van a szülinapja és meg akartam lepni. Elvittem egy
szórakozóhelyre és hát túlságosan sokat ittam. Erőszakoskodtam vele. Aztán
mondta, hogy jöjjünk haza. Oké. Hazajöttünk Ő felment a szobájába és nyakig
magára húzta a takarót. Felmentem és hát tudod, milyen vagyok, amikor iszok.
Szóval lerántottam róla a takarót és a ruháját, Diana pedig megrúgott Ott. A
takarót magával vitte és elrohant. Kifutottam utána, de akkor már senkit nem
láttam. Visszajöttem, és ugye a szomszédom cigiket árusít. Kértem tőle három
dobozzal, felbontottam néhány üveg whisky-t, amikbe még bele se kóstoltam és
elkezdtem egymagamba „mulatni”. Azután Louis-t felhívtam, hogy a jövő heti
koncertet mondják le, mert nem akarok elmenni. Átjött és jól kiosztott, hogy
milyen felelőtlen seggfej vagyok. És akkor a többit meg te is tudod. –mondta Harry,
aminek az egy negyedét már én is tudtam.
Harry meglepő módon
odajött hozzám és egy ’ Köszönöm ’- öt tátogott el.
- Nekem mennem kéne,
mert vendégem volt mielőtt eljöttem volna ide. – törtem meg a csendet.
- Haver, becsajoztál? –
kuncogott.
- Hát, alakulóban van a
dolog. – hazudtam.
- Akkor sok sikert. És
most menj, foglalkozz vele is. – mosolygott.
- Rendben. De előtte
ígérd meg. Soha nem csinálsz többször ilyet. –álltam meg az ajtóban.
- Megígérem.
- Szia Hazz. –
intettem.
- Szia Niall. –köszönt
el.
Becsuktam magam mögött
a bejárati ajtót, remélve, hogy Harry nem csinál több ilyesféle
őrültséget. De viszont örültem neki,
hogy elmondta az igazat, ha még én nem is.
Útközben sokat gondolkodtam
azzal kapcsoltban, hogy mi lenne, ha elmondanám, hogy a „barátnő jelölt” aki
igazából nem is barátnő jelölt az Diana. De azt semmiképpen sem csinálhattam
mivel Dianának megígértem, hogy nem árulom el, hogy nálam húzza meg magát.
Mikor hazaértem nagy
csend volt a házban. Ebből arra következtettem, hogy Diana alszik. Felmentem a
szobámba és beigazolódott a kijelentésem. Diana nyugodtan aludt. Az ébresztőt
beállítottam mivel nem volt bevásárolva. Levettem a cipőt, a zoknimat, a
pólómat és a nadrágomat majd szépen óvatosan befeküdtem Diana mellé a kényelmes
ágyba.
***
Reggel a telefonom
ébresztésére keltem. Hál’ istennek a mellettem nyugodtan alvó lányt nem
sikerült felébresztenem. Gyorsan magamra kaptam a ruhákat és elindultam a
háztól nem messze levő kisboltba. Úgy döntöttem egy kis omlettet fogok
összedobni ebédre pedig csirkét csinálok. Reméltem, hogy jól fog sikerülni nem
úgy, mint a múltkori, ami teljesen szénné volt égve. Bementem a boltba,
bedobáltam a kosárba a dolgokat majd a pénztárhoz mentem. Nagyon aranyos néni
állt ott. Kért egy aláírást majd fizettem és elmentem.
/Diana
szemszöge/
Álmosan néztem körbe a
szobában ahol voltam. Mikor beszippantottam a levegőt rájöttem, hogy ez Niall
szobája és akkor beugrott a tegnapi nap. A Harry-s dolog, amikor futottam az
utcán, amikor Niall befogadott. Ekkor jutott eszembe: Hol van Niall? Lehúztam magamról a takarót és kiléptem az ajtón.
Lementem a lépcsőn és abban a pillanatban ajtónyitódást hallottam. Lefutottam
és akkor láttam, hogy Niall jött meg szatyorral a kezében.
- Jó reggelt. – szólt hozzám
édes hangján.
- Szia. – mosolyogtam.
- Jól aludtál? –
kérdezte.
- Igen. És tényleg még
egyszer köszönök mindent. - hálálkodtam.
- Semmiség. Viszont van
egy kis bökkenő. Voltam Harrynél, de majd reggelinél mindent elmondok, hogy mi
volt, de a cuccaidat most elég nehézkes lenne elhozni, így arra jutottam, mivel
együtt nyilvánosan nem mutatkozhatunk és neked nincs is ruhád, így majd ha
megreggeliztünk te megmondod a méreteket és elmegyek, veszek neked néhány
ruhát. Jó lesz? – tette le a konyhapultra a szatyrot.
- Én.. Én szóhoz sem
jutok. Köszönöm szépen. – rohantam oda hozzá majd szorosan átöleltem.
Visszaölelt és olyan jól éreztem kezei közt magamat.
- Nekiállok a kajának,
mert éhen fogok halni. – vigyorgott.
- Rendben. Segítsek?
- Ha szeretnél.
Bementem én is a
konyhába, és együtt nekiláttunk a reggelinek...
2014. június 6., péntek
Hosszú éjszaka
Elnézést mindenkitől.
Tudom, hogy késtem, de egyrészt osztály kirándulni voltunk ahol nem volt net
másrészt pedig a hét mindennapján dolgozatot írtunk. Kárpótlásként lehet, hogy
hétvégén hozok még egy részt.:) xx
Dorina.
Szavai hallatán mintha
kijózanodtam volna. Én szeretem Harry-t, de most teljesen részeg, és ha józan lenne,
biztosan nem mondana ilyet.
- Harry, menjünk inkább
haza. –kérleltem.
- Nem értetted mit
mondtam? –emelte fel hangját.
- Értettem, de kérlek.
induljunk.
- Akkor gyere, menjünk
–rángatott maga után.
Bedugott az autóba, ő
is beült és hirtelen rányomott a gázra. Nem értem mire ez a nagy sietség.
- Nem szeretnél kicsit
lassítani? –fordítottam felé a fejem.
- Nem.
Ennyi volt az egész
beszélgetésünk.
Mikor hazaértünk
kiszálltam az autóból, Harry is ugyanígy tett. Beértünk a házba én gyorsan
felrohantam. Becsuktam az ajtót és magamra húztam a takarót. Éreztem. hogy,
Harry meg fog még keresni. Már azt hittem, hogy mégsem amikor belépett. Bűzlött
az erős pia szagtól. Félve kinyitottam egyik szemem és ránéztem. A helyes,
világsztár Harry helyett egy alkoholistaféle ember állt az ágyam szélén. Leült
az ágyamra és lerántotta rólam a takarót. Nem mertem megmozdulni. A nyakamhoz
hajolt és csókolgatni kezdte. Akaratom ellenére is megéreztem gusztustalan
szagát.
- Édes pofa. Kelj már
fel. - rángatta meg a kezemet - Nem hallod? – hajolt közelebb. – Nem? Hát jó.
Két kezével szó szerint
letépte a ruhát rólam.
- H-h-arry. Hagyj..
Hagyj békén. – próbáltam a takarót visszahúzni magamra.
- Édesem, eszembe
sincs. Emlékezz csak vissza. A buliban visszautasítottál. De most majd tanulsz
az esetből.
Megrémültem. Harry nem
volt még ennyire erőszakos. Még közelebb jött hozzám. Egy megoldáson volt. A
jobb lábammal megrúgtam az érzékeny pontján. A takarót magam után húztam.
Lerohantam a lépcsőn. Harry üvöltését lehetett már csak hallani. Kiléptem az
ajtón és rohantam tovább. Letekintettem és akkor vettem csak észre, hogy egy
melltartó és egy bugyi fedi a testem, meg a takaró a kezemben. Nem érdekelt
mennyire néznek idiótának, a szabadságom volt a tét. Miközben rohantam eszembe
jutott, még Niall mesélt arról, hogy nem lakik messze Harrytől. Még azt is
elmondta merre kell menni, és hogy hogyan néz ki.
Csak futottam és reméltem,
hogy Harry nem követett. Én nem akartam újra visszamenni hozzá. Elég volt nekem
két teljes év vele. És ha nem most a szülinapomkor akkor mikor máskor lehettem
volna végre szabad? Megpillantottam egy
hatalmas nagy házat. Egyből azt gondoltam, hogy ez Niall háza. Közelebb mentem és
elolvastam a postaládán álló nevet. Niall
Horan . Becsöngettem. Nem jött ki senki. Még egyszer megnyomtam. Egy hangot
hallottam, valaki álmos hangon kiabált. Pár másodpercen belül az ajtó kinyílt
és Niall állt előttem egy szál alsónadrágban.
- Diana…Te mit keresel?
- Niall. – kiáltottam
fel. Megöleltem és szerintem azt se tudta mitévő legyen. – Kérlek engedj be.
Az előttem álló fiú szó
nélkül beengedett. Körbenéztem és férfi létére nincsen nagy rendetlenség.
- De most elmondanád
miért jöttél? – állt meg előttem.
- Harry… Tudod kissé részeg
volt és eléggé rám mászott… és hát tudod.. – dadogtam el neki nehézkesen.
- De ugye...
- Nem. Ezért állok
előtted egy szál semmibe. Muszáj volt elmenekülnöm.
- Áh, most már mindent
értek. Gyere ide kicsi lány. – tárta ki karjait.
Ölelése olyan
megnyugtató volt, mintha nem történt volna semmi. Körülbelül két percig állhattunk így amikor elhúzódtam tőle.
- Diana, és mi lesz, ha
Harry elkezd keresni? – tette fel a kérdést.
- Kérlek, ne mond el
neki, hogy itt vagyok.
- Sokáig nem
tagadhatom, előbb utóbb ki fog derülni.
- Akkor inkább utóbb. –
sóhajtottam.
- Figyelj, hozok néhány
ruhát. Aztán holnap reggel kitalálunk valamit, hogy hogyan csempésszünk ide
néhány holmidat. – indult el a lépcső fele.
- Ez azt jelenti, hogy
maradhatok? – csillantak fel a szemeim.
- Te azt hitted, hogy
ilyen állapotban ki merlek dobni az utcára? – húzta fel szemöldökét.
Erre már nem
válaszoltam inkább csak legyintettem egyet és helyet foglaltam a kanapén.
Nagyon kényelmes volt.
- Nadrág is kell? –
üvöltött Niall az emeletről.
- Nem kell elég a póló.
– kiabáltam vissza.
Másodperceken belül
lerohant a lépcsőn kezében egy nagynak tűnő pólóval.
- Remélem, megfelel –
adta oda a pólót.
- Köszönöm Niall.
- Ha a vendégszobába
ágyazok meg úgy jó lesz? –ült le mellém.
- Igen, persze. –bólogattam.
A csendet Niall telefonjának
csörgése szakította meg. Felvette.
- Szia, Louis… Miért?
Mi történt?... Ne, ezt nem mondod komolyan?? Bocsi, de most nem tudok…Tudom,
hogy a legjobb barátom, de… 10 perc és ott vagyok. – idegesen nyomta ki a
telefont.
- Baj van? – néztem rá
aggódó szemekkel.
- De még mekkora… Harry
nekiállt inni. Louis azt mondta, hogy áthívta őt és Harry teljesen be van
állva, de ez még semmi. Füvezett.
- Hogy mi??? Harry
füvezett??
- Jól hallottad. És még
azt is mondta Lou, hogy azonnal menjek át. Ha éhes vagy kaja a hűtőben. A
vendégszobába nem ágyaztam még be, de nyugodtan dőlj be az én ágyamba. Ja és
kérlek ne menj el. Szia, Diana.
- Szia. – köszöntem el.
Most hogy elmondta mi
történt azóta kattog az agyam. Miért tette ezt? Megbánta, hogy majdnem..? Nem értem. Egyszerűen nem kapok választ a
kérdéseimre. Majd Niall biztosan elmondja miért csinálta.
Úgy döntöttem ledőlök
aludni mivel kissé fáradt, vagyok már. Felvonszoltam magam a lépcsőn. Egy
hosszú folyosó volt előttem mindegyik oldalon öt-öt ajtóval. Jobbról a második
ajtóba mikor benyitottam rögtön megfogott Niall illata. Ez volt az Ő szobája.
Befeküdtem a jó puha ágyába, betakargattam magam és mély álomba merültem…
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)